Még csak 5 éves múlt, de már ki tudja mondani, hogy monsztörháj. Bevallom őszintén, nem tudtam, hogy miről beszél, és azt sem, hogy mit szeretne velem megvetetni a boltban; mutatom:

Kiderült, hogy E. nevű ovistársnak van ilyen, mert látta a TV-ben, és megvették neki, hiszen ez volt a célja a szpotnak: hogy a gyerekben felkeltse az igényt, a szülő pedig reagáljon rá. Leültünk és beszélgettünk arról, hogy miért vannak TV-reklámok, miért nem nézzük azokat, és miért nem veszünk vámpír babát.

Na jó, most megúsztam egy-két hétre, de mi lesz a következő? Mit akarnak eladni a 4-7 éves gyereknek?

A válasz: Vanish-t a DM-ben, mert attól szép fehérek lesznek a ruhák, és dupla pontot is kapunk. Ha csak a négy AGB által mért gyerekcsatornát vesszük (Disney, Minimax, Nickelodeon és Cartoon Network), akkor 3 700 körüli az a szám, ahány szpottal összefuthatunk egy héten.

Jelentem: felkészültem a szpotlista alapján a játékokból, de ha már AGB, gondoltam, megnézem a teljes csatorna kínálatra vetített adatokat. Most volt szerencsénk E. nevű ovistárshoz, aki valószínű gyerekcsatornát néz, de mi a helyzet a teljes 4-7 éves korosztállyal, akik több, mint 400 000-en vannak? Sajnos meglepő adatokra bukkantam.

A teljes csatorna kínálatot tekintve 72 603 db TV szpot került sugárzásra a 15. héten, melyből legalább egyet a 4-7 éves gyerekek 93%-a látott (377 190 fő).

A 4-7 éves gyerekek körében nem egy gyerekcsatornán láttuk a legnézettebb reklámot ezen a héten, hanem az RTL-en az Éjjel-Nappal Budapestben; a 4-7 éves gyerekek 15,7%-a látta a Telenor szpotját, duplikáció nélküli top10-es listába sem került nekik szóló műsorkörnyezet.

És hogy mennyit engedjük a TV előtt ülni a gyerekeket: a múlt héten egy átlag magyar lakos kicsit több, mint 4 órát nézett TV-t, egy átlag 4-7 éves gyermek 2,2 órát, ami nem is lenne talán olyan megdöbbentő, viszont egy hétvégi napon ez a szám eléri a 4 órát.

Az oly kicsinek tűnő és mondókát bájosan szavaló gyerekek sokkal több mindent látnak és hallanak, mint gondoljuk; bár a médiatervezők még nem gondoltak a családapákra, de nem lepődnék meg, ha a legközelebbi autóválasztásnál a “befér-e a rózsaszín bicikli” kérdés mellett a gyermek azt is megkérdezné, hogy elég lóerő van-e az autóban?