„Mutass egy ügyfelet, aki még nem akart vírusvideót készíttetni, és mutatok neked egy embert, aki még nem látta a Gangnam stylet.“

A középiskolás irodalomtanáromnak volt egy érdekes szokása. Hetente egyszer a tévéújsággal érkezett órára. Gondosan átolvasta az aktuális jövő heti műsort, és az érdekesnek, érdemesnek vélt műsorokat megosztotta gimnáziumi közösségünkkel. Huszárik Szindbádja vagy a brüsszeli 12 nem volt nagy hatással a reáltagozatos osztályomra, de arra emlékszem, hogy a Monty Python repülő cirkusza már sikerrel átvitte az ingerküszöbünket, vírusként terjedt a Python-kultusz közöttünk, kézről-kézre jártak a Gyalog galopp és a Repülő cirkusz videokazettái. Ilyen volt az oldszkúl vírusjellegű videomegosztás. Gál Tibi bácsinak volt még egy jó szokása.

Figyelmeztetett minket, ha közelgett az anyák napja, nőnap vagy az osztályfőnökünk névnapja, születésnapja.

Papíralapú tévéújság talán már nem is létezik, tévét és ezzel együtt televíziós reklámot sem nézek egy ideje. Az élő youtube-os Sziget-közvetítés vagy a Redbull sztratoszféraugrása óta számomra a televízió is végleg elvesztette az érdekességét. Videotartalmat a netről fogyasztok, reklámmentesen, elsősorban olyat, amit én választok vagy valamelyik ismerősöm ajánl a világhálón, és nem olyat, amit kitalálnak a műsorszerkesztők vagy javasol az irodalomtanárom. Gondolom ezt néha naivan, amikor Michael Palin utazós sorozatait vagy koncerteket nézek online. Aztán gyorsan rájövök, hogy a Sziget sem a két szép szememért közvetíti – még egy ideig remélhetőleg ingyen – a nagyszínpados programjait, és Felix Baumgartner parádéja finoman szólva sem volt reklámmentes. A reklám azért az internetről sem hiányozhat, csak más a terjesztési vagy terjedési elve, mint a televíziónak. A reklámok egy része kifejezetten a videomegosztó csatornákra készül, és az online közösségi oldalaknak köszönhetően terjed. Ajánlási, megosztási alapon jó esetben vírusszerű gyorsasággal és terjedési dinamikával. Megkapjuk és megfertőzzük a környezetünket.

Emlékszem az első ilyen reklámtartalmú videóra, amit megosztottam a barátaimmal, talán még az iwiwen. Bárányok hátára izzókat szerelt néhány wales-i birkapásztor, és csak a szkeccs legvégén derült ki, hogy egy Samsung reklámot nézel. Monty Python-szerű újdonságként éltem meg a jelenséget. Megfertőzött másokat is, 18 millióan látták.

Amúgy fent van amúgy Huszárik Szindbádja is az egyik videómegosztón, itt. Háromezer néző, nem egy vírusvideó. Utánanéztem egy online tévéújságban. Május 12-én vetítik a Duna TV-ben. Osztanám, szerintem kötelező.

Ja, és el ne felejtsetek vasárnap virágot vinni az anyukátoknak.