Egy ideje kifejezetten nem menő a gazdasági válságot emlegetni, de ha beszélünk róla, ha nem, még mindig problémákkal küzdünk – Magyarországon bizonyosan. A belső kommunikáció fontosságának meggyőződéses híveként örömmel tapasztaltam, hogy a piaci nehézségek jó néhány vezetőt ráébresztettek a szervezeti kommunikáció jelentőségére, s a munkához számos vállalat tanácsadók segítségét is igénybe veszi.

Vezetőnek lenni hatalmas kihívás, és sohasem könnyű, de egy gazdasági válság idején, amikor a félelem és paranoia a munkahelyeken is eluralkodik, különösen nehéz. Kutatások igazolják, hogy a mások felett hatalommal rendelkezők hajlamosak önzővé válni, emellett a vezetők tetteit és szavait követőik meglehetősen közelről figyelik, értelmezik, és nyugtalankodnak miattuk. A vezető figyelmének a munkavállalók feladatai és gondjai felé való tudatos irányításával elkerülheti a buktatókat, figyelembe véve az előreláthatóság, a megértés, az irányítás és együttérzés iránti igényüket.

Előreláthatóság

Kutatásokkal alátámasztott tény, hogy a stresszel teli események előreláthatósága, az azokra való alapos felkészülés lehetősége lehetővé teszi, hogy amikor ilyen esemény nem várható (és nyilván, ahogy az esemény maga, ez is nagy valószínűséggel megjósolható), azaz nincs figyelmeztetés, az emberek teljesen szabadnak érezzék magukat, és tegyék a dolgukat. Egy olyan szervezeti sokk, mint a leépítés, a lehető legalaposabb tájékoztatással enyhíthető, hiszen az emberek tudják, hogy mikor és mi fog velük történni, felkészülnek rá, így kevésbé szenvednek tőle.

A valódi megértés

Bejegyzésem címe egy idézet, mégpedig a hudsoni csodának nevezett 1549-es járat utaskísérőinek folyamatosan ismételt mondata; miközben a gép lezuhant, ezt kántálták. Egyszerű, konkrét üzenet, újra meg újra elismételve. Az utasszállító sikeres kényszerleszállást hajtott végre a Hudson vizén, fedélzetén 155 emberrel – a szerencsétlenséget mindenki túlélte.

Szintén bizonyított tény, hogy az egyszerű és konkrét üzenetek hatására nagyobb valószínűséggel mozdulnak meg az emberek. Hiába gondoljuk azt, hogy munkatársaink tudják, mi történik, és mi az ő feladatuk ebben, még akkor is lehetséges, hogy van közöttük, aki valamilyen okból nem értette meg üzenetünket. Az ismétlés fontosságát sem lehet eléggé hangsúlyozni; lehetséges, hogy mi magunk, sőt, több kollégánk unja már a mondandónkat, mégis biztosak lehetünk benne, hogy van olyan munkatárs, aki korábban nem értette a lényeget.

Az irányítás lehetősége

A vállalat munkatársai frusztrálttá válhatnak, ha úgy érzik, az események tehetetlenségre kárhoztatják őket. Bár a gazdasági válság idején talán kevés befolyást engedhetünk vezetőként az alkalmazottaknak, ám az összetett és nagy feladatok részfeladatokra bontásával, s az egyes részfeladatok teljesítésének sikerének elismerésével enyhíthetjük ezt a nyomást. A kisebb feladatokban vállalt irányító szerep, majd az abban elért sikerek megünneplése csökkenti a félelmet, s magabiztosságot kölcsönöz a munkavállalóknak, így a nehéz feladatokkal is könnyebben birkóznak meg.

Az együttérzés kifejezése

Kutatások támasztják alá, hogy a vezetők részéről megnyilvánuló együttérzés növeli a vállalat értékét. A másik nézőpontjának elfogadása, problémáinak megértése, és az ezek kezelésére tett őszinte erőfeszítések enyhítik a munkavállaló dühét és elkeseredését egy stresszel teli szituációban, például egy fizetéscsökkentés esetén. Az együttérzés segít a méltóság megőrzésében, s ez az egyik legfontosabb dolog, amit vezetőként beosztottainkért tehetünk. Fontos, hogy üzeneteink átadásakor mérlegeljük, hogyan hangzik majd mondandónk egy izgatott és érzékeny munkatárs számára.

A fenti elvek betartásával a vezető megteremti a kiváló teljesítmény hátterét beosztottai számára, még nehéz időkben is – ennek jutalma pedig a munkavállalói hűség, amely a sikeres vállalkozás egyik alapköve. “A mind a néggyel törődő menedzserre úgy tekintenek, mint akiért az emberek “tartják a hátukat” – írja cikkében Robert I. Sutton. “(…) akár nyersz, akár veszítesz, ha az emberek elhiszik, hogy mindig az ő oldalukon állsz, akkor az erőfeszítés megtérül, és segíteni fognak – de ha úgy látják, hogy a legkisebb jelre kész vagy azon nyomban túladni rajtuk, az mindvégig elkísérhet az úton.”

 Felhasznált irodalom: Robert I. Sutton: Hogyan legyünk jó főnökök a nehéz időkben is? (Harvard Business Reivew)