…ezer szónál. Pr-s szemmel egyre nagyobb relevanciát kezdünk tulajdonítani ennek a sokat citált aranyigazságnak. Ma, amikor a lehető legtöbb információt kell átadni az igen interaktív befogadó közönségnek, relatíve rövid idő alatt, úgy, hogy meg is jegyezzék, szeressék, sőt még a közösségi médiában élénken diskuráljanak is róla, akkor érdemes egy régi-új eszközhöz nyúlni a napi munkában: az infografikához.

Az infografika közel sem mai találmány, bár el kell ismerni sosem volt még ilyen népszerű a világban. Az első infografika példák még az 1920-as láttak napvilágot. Bécsben ekkor dolgozták ki az Isotype rendszert, amelyet a számadatok egyszerűsített illusztrálásra találtak ki. De az igazi áttörésre az internetet korszakig kellett várni, ami érthető is, hisz ma már percenként annyi információ lepi a világhálót, mint ahány 90 éve a Föld összes lapjában havonta megjelent. Az infografika legfőbb szerepe pedig pont ebben rejlik. A gyors tájékozódást segíti, és a feldolgozhatatlan mennyiségű adathalmazokat önti játékos, kreatív módon áttekinthető formába.

Miért lehet szeretni?

Infografikát készíteni szellemileg inspiráló folyamat, amely a napi mókuskerékből való kilépést is elősegíti, egyúttal sikeresen alkalmazható eszköz, ami végső soron a megrendelőt is örömmel tölti el. Befogadói szemmel pedig más, mit az eddigiek. Nem késztet hosszú mondatok olvasására, sőt szórakoztató az egyes részleteit átbogarászni, és miután döntően képi információt tartalmaz, a megjegyezhetősége is mérföldekkel jobb a puszta szöveges közlésnél.

Mitől jó az infografika?

Attól, hogy ha jó a központi gondolata, ami köré épül. Ha logikusan és érdekesen közvetíti egy ügy, téma, szolgáltatás, változás, vagy bármi egyéb folyamat lényegi tudnivalóit. Ha ez a fő üzenet megvan, akkor a design már csak szemet gyönyörködtető többlet, ami a befogadást könnyíti.

Mindenre lehet infografikát alkalmazni?

Alapvetően mindenre.  Változó, hogy kire, mire nagyobb az igény, a szűk szakmai információközléstől kezdve a legszélesebb publikumnak szóló infografikáig mindegyiknek helye és szerepe lehet a kommunikációs mixben, és elsősorban a pr-munka támogatásában.

Mennyivel egyszerűbb a hitelválságról elemzői írások tömkelege helyett egy mozgó infografikán keresztül leszűrni a legfőbb gazdasági igazságokat:

Vagy a kultúra, történelem jellemzőit,  az emberek mindennapjait nem a száraz történelem  és földrajz könyveken keresztül ismertetjük meg az ország iránt érdeklődőkkel, hanem egy szellemes audiovizuális infografikás szkeccsben, mint itt, a japán példa esetében:

De a biológiai ismereteinket is könnyebben fejleszthetnénk egy ilyen infografikus áttekintéssel, ugye?

Ma már egy hatékony pr-stratégia eszközszinten nem létezhet infografika nélkül. Mindenkinek javaslom, hogy használja, amikor csak tudja.