A számítógépek és az internet térhódítása rengeteg új lehetőséget adott a szakképzett grafikusok számára, de emellett egy érdekes konkurenciát is teremtett a szakmának. Sokan azt a puszta tényt, hogy számítógéppel rendelkeznek, úgy élik meg, mintha ezzel a tervezéshez szükséges tudást és tapasztalatot is megvették volna, holott csak azért mert van otthon egy éles késem, még nem műtöm meg magam hirtelen ötlettől vezérelve, még ha olcsóbb is, mint TB-t fizetni.

1. A legbátrabbak

Ők nem lacafacáznak, és maguk tervezik-kivitelezik a logójukat hozzáértés ide vagy oda. Gyorstalpalón megtanulnak néhány fogást egy arra alkalmas, többségében inkább arra alkalmatlan demó programban, tettvágytól és tutoriálokkal vezérelve létrehoznak egy jó esetben valóban egyedi jelet.

Ez kétségtelenül pénztárcabarát megoldásnak tűnik, de jobban belegondolva – mivel a logót a vevő a márkához köti, azzal azonosítja – nem mindegy, hogy az milyen, és mit sugall. Egy félresikerült logó használatával többszörösét veszítheti el annak, amit a logó tervezésén spórol.

Hiszen egy emblémánál rengeteg mindent figyelembe kell venni, ami egy nem szakmabelinek ­­- fel nem róható módon – lehet, hogy eszébe sem jut. Például, mit akarunk vele közölni? Milyen a konkurencia? Mi lehet a legjobb szimbólum? Tisztában kell lenni egyebek mellett esztétikai, tipográfiai szabályokkal és a logótrendekkel is.

Nem mindegy, hol jelenik meg. Alap arculati eszközökön, csomagoláson, kiadványon, hirdetésen, pólón hímezve vagy hámozva, netán kondenz csíkkal az égre írva? Működnie kell online és offline, kicsiben és nagyban. Fejjel lefelé se tűnjön például szörnynek, és semmilyen nézőpontból se hasonlítson, külön kérést leszámítva a Káma Szútra illusztrációira, mint az alábbi átgondolatlan logók szinte mindegyike. A kérdés adja magát. Miért? Ki? Hogy? Öööö?

2. Online kirakósok

Számtalan online logócsináló oldal áll rendelkezésére a kevésbé elhivatottak örömére, a szakma bánatára. Nem használnék rá cizelláltabb kifejezést: csinálják vele a logót. Ilyen például a Logomaker. Kipróbáltam. A word clipArt képeihez hasonló elemeket lehet színezni, forgatni, elmozgatni és néhány betűtípussal kiírni a cég nevét.  Ennyi. Ha tetszik az alkotás, megvehető.

Egyedi megoldások kizárva, de cserébe egy 2 éves gyerek is nevetve logógyárossá válik megfeszített másfél perc alatt. Erről a vursliban kipróbálható festékfröcskölős pörgő dob jut eszembe, ahol koncepciót és hozzáértést nélkülözve, fél liter színes festék beleengedésével a centrifugából „művészi alkotás” kerekedik, ami tetszés esetén szintén megvehető.

3. Logót a logóboltból?

Egy fokkal biztonságosabb lépés logóboltban vásárolni, ahol szakemberek által tervezett meglévő készletből választható ki a kívánt darab mindössze 99 dollárért. A felhozatal igen vegyes, vannak köztük tucat logók, de találtam köztük néhány ötleteset is.

Ezek a logók fiktív cégeknek készülnek, így nem a cégből adódó megoldások születnek. A sárga, gitár alakú g betűs embléma például csak g betűvel kezdődő zenebolt – vagy ehhez grafikailag közeli más kezdőbetű – esetén alkalmazható. Más a metodika, amikor a megismert cég egy unikumára vagy nevére épít az embléma. Valamennyi egyediesítésre természetesen itt is lehetőség van, de itt nem a felhasználó, hanem képzett szakemberek végzik el a módosításokat az ügyfél kérése alapján.

Egyszerű és gyors megoldás, de valahogy fordított az egész. Normál esetben van egy cég, a tartalom, amit az ügyféllel közösen formába öntünk. Ez egy már-már intim kapcsolat, ahol az ügynökség ideális esetben minden kis részletét megismeri a vállalkozásnak, és sok-sok beszélgetés, tanulmányozás, utánajárás, konkurenciakutatás, ötletelés és folyamatos fejlesztés után megszületik az arculat. A logóboltoknál viszont van egy logó, ami ráhúzható egy már meglévő, vagy épp megalakuló cégre. Veszélyes lehet a választás, mert a megrendelő – mint az előbb bemutatott két esetben – itt sem kap szakmai tanácsot a döntésében, a logógyár szó nélkül végrehajt.

4. Brandépítés szakszerűen

Valójában egy piktogramba, szóképbe sűríteni a márka szellemiségét, a cég tevékenységét, mindezt úgy, hogy az ügyfél azonosuljon vele, az arculat működjön és eladjon, az egyik legnagyobb szakmai kihívás. A jó logó szerintem érdekes, megjegyezhető, azonosítható, egyedi és könnyen kiszélesíthető az arculati eszközökre. De én ezek mellett szeretem, amikor hangulatot is teremt, és számomra előny, ha van egy kis összekacsintás a néző és az embléma között.

Emellett a körültekintő tervezés, a cég egyediségének meghatározása és a kutatás segít kiküszöbölni a kellemetlen logóhasonlóságokat is.

Összességében, még ha valaki tudja is, hogy mit képvisel a cége, kikhez és milyen módon kíván szólni, mit szeretne sugallni, sőt akár azt is, hogy milyen színekben gondolkodik, és netalántán még kedvenc betűtípusa is van, ne és akkor se tervezzen szakképzetlenül logót, vagy vegyen csak úgy egyet egy logóboltból! Ha biztosra akar menni, és valóban fontos számára az egyediség és a minőség, akkor álljon ellen a kísértésnek, és ezzel a cégről alkotott információ-csomaggal – de ha ez sem áll rendelkezésre, akkor még inkább – keressen fel egy kiváló ügynökséget, és bízza rájuk a “piszkos munkát”!