Hét éve vagyok National Geographic előfizető. Szégyen vagy sem, mára ez az egyetlen print kiadvány maradt, amit járatok. Minden év végén újra átlapozom az összes számot, és kiválasztom, melyik írás volt a legjobb az elmúlt 12 hónapban. Nem tudom megtagadni magam, kicsit szakmai szemmel is nézek a lapra, így általában a PR- és reklámmegoldások is kapnak egy kis figyelmet. Ebben a kategóriában valószínűleg idén már januárban megvan az idei győztes. Egy különösen jól sikerült sas (különleges hirdetési összeállítás) története.
Durumtésztát akarok venni. Durillo durumtésztát. Újkeletű a vágy, nem egészen két hetes. És ez az egész a sas miatt van, tudom. Lássuk rögtön az elején, miről beszélek:
Ugye-ugye! Pedig még a sarokban ott is figyel a hirdetésre felhívó felirat. Esküszöm, észre se vettem, de a szöveget végigolvasva azonnal lapozgatni kezdtem, mert tudtam, hogy ennek valahol meglesz a párja. 4 oldallal később rá is akadtam, íme:
Miért jó? Miért működik? Miért akarok durumtésztát?
Mert egy olyan lapban olvastam egy érdekfeszítő, szépen illusztrált (nem mellesleg ínycsiklandó képpel ellátott) rövid, ám informatív cikket, aminek hiszek. A lapnak hiszek, mert hét éve járatom. És mert ügyesen “becsaptak” a szerkesztőségi tartalommal azonos betűtípussal és szedéssel, a magazin színeivel (figyeljünk: a napsárga villa és szövegkeret! NatGeo = a napsárga keretes magazin), a lapra jellemző – olykor könnyeden olvasmányos – tudományos kis színes hírrel, ami ráadásul a hasonló tartalmak kellős közepén foglal helyet. Bizony tökéletesen előkészítettek a 4 oldallal későbbi reklámra, ahol az ordító piros szín garantáltan megfogja a tekintetemet, ahol ösztönösen végigfutom a kulcsszavakat, és ahol az agyam azonnal összerakja, hogy itt ugyanaz a tartalom van, mint amit éppen az előbb érdekesnek és szórakoztatónak találtam. Az olaszok, az egészség, a tojás nélküli tészta. Meg az alján bónusznak egy Nők Lapja felirat, aminek a megbízhatósági faktora ugyancsak kb. a Volkswagen – OTP Bank – NASA szintjén mozog mindenki szemében.
Így működik jól egy sas. Persze nem volt olcsó. Nincs kétségem, hogy sok ügyfélnek az éves kerete nincs annyi, mint amibe ez a két oldal került. De ha jó az együttműködés az ügyfél, a kreatívok, médiatervezők, -vásárlók és a PR-ügynökség között, vagy mondjuk úgy: ha az ATL és a BTL ezen a szinten is összhangban van, akkor abból ilyen versenyképes megoldások születnek.