Gondolkoztatok már rajta, mit jelent hősnek lenni a mindennapokban? Van egy nagyszerű csapat, akik segítenek ebben. Az egész az emberi gonoszság kutatásával kezdődött. Ismeritek Zimbardót?

A stanfordi börtönkísérlet (vagy Zimbardo-féle börtönkísérlet) pszichológiai szempontból vizsgálta az emberek fogságban való viselkedését. A kísérletet 1971-ben végezték a Stanford Egyetemen, Philip Zimbardo vezetésével. A kísérletben részt vevő önkéntes diákok foglyok és őrök szerepét alakították egy, az egyetem alagsorában berendezett börtönben. A kísérletet azonban a befejezés tervezett ideje előtt – hat nap után – félbe kellett szakítani, mert az alanyok viselkedésükkel veszélyeztetni kezdték egymás testi és lelki épségét. (Bővebben: itt.)

Zimbardo könyve, A Lucifer-hatás címét Lucifer Sátánná válásáról kapta. A keresztény teológia szerint Lucifer valaha Isten kedvenc angyala volt, egészen addig, míg megkérdőjelezte Isten hatalmát, és a pokolra került a többi bukott angyallal együtt. Zimbardo ennek mentén magyarázza el, hogyan válnak a jó emberek gonosszá: szerinte a jó emberek befolyás és a kezükbe adott hatalom okán tesznek szörnyű dolgokat. A Lucifer-hatást Zimbardo a börtönkísérletben tapasztaltak alapján írta, és azt a hitét támasztja alá, miszerint a jellemvonások szerepet játszhatnak a cselekedetek erőszakos vagy engedelmes voltában. Zimbardo azt állítja, az emberek nem definiálhatók „jóként” vagy „gonoszként”, hiszen mindkét típusú viselkedésre képesek vagyunk. „A jó emberek elcsábíthatók és rávehetők arra, hogy gonoszul viselkedjenek, hogy irracionális, ostoba, önpusztító, antiszociális és értelmetlen módon cselekedjenek amikor „totális szituációkba” kerülnek, amelyek személyiségünk, jellemünk és moralitásunk stabilitását és konzisztenciáját kezdik ki” – mondja. Megjegyzi, hogy mi, emberi lények hiszünk az emberek jóságának megváltoztathatatlanságában, és abbéli hatalmunkban, hogy ellenállhatunk szituációs és külső nyomásoknak és kísértéseknek. Tárgyalja továbbá, hogy a társak nyomása, a „coolság” iránti vágyakozás, az elutasítástól való félelem és az egy csoportba tartozás a fókuszpontjai az abszurd, jellemünkkel szembemenő viselkedésnek.

Ha ezt elfogadjuk, elfogadjuk azt is, hogy mindenki képes a jóságra és a gonoszságra egyaránt. Zimbardo alapítója egy mozgalomnak, a Heroic Imagination Projectnek (HIP), amely a mindennapi hősiességet népszerűsíti és támogatja. A projekt jelenleg adatokat gyűjt korábbi amerikai bandatagoktól és korábban terrorizmushoz kötődő emberektől összehasonlításhoz, annak érdekében, hogy jobban megértsék, hogy az erőszakos viselkedés hogyan változtatható.

És itt vagyunk mi is! A Hősök Tere a HIP-pel együtt, annak mentén építkezik. Céljuk, hogy minél több ember merjen kiállni és tenni másokért a hétköznapokban.

„Azt szeretnénk, hogy Magyarországon minél több ember álljon ki, és tegyen valamit másokért a mindennapokban. Pozitív változásra van szükség, de sokan vagyunk, akik nem tudjuk, hogy kezdjünk hozzá. Ha inspiráljuk a környezetünkben élőket és megtanítjuk, hogyan váljanak mindennapi hősökké, elindíthatjuk ezt a pozitív változást.

Célunk, hogy elindítsunk egy folyamatot. Megadjuk a kezdő lökést ahhoz, hogy egyre több ember, egyre többször tegyen másokért. A történelem megtanított minket arra, hogy minél több ember akarja igazán a változást, annál nagyobb dolgokat tudunk véghezvinni. Hiszünk benne, hogy most is sikerülni fog. Abban segítünk, hogy hétköznapi emberek hétköznapi hősökké váljanak, hogy elsajátítsák azokat a képességeket, amelyek segítségével megváltoztathatják a világunkat!”

Ha valamire szükségünk van most, hát ez az.

Nézzétek meg őket itt, meg itt és itt:

Legyetek ti is hősök, nem olyan nehéz!