Áruvá váló egyéniség – Tízórai történetek a digitális identitásról

Április 9-én a Café Tízórai Történetek keretében Csókay Ákos és Vasvári Zsombor, a Digital Identity Agency magyarországi alapítói beszéltek a digitális identitásról, azaz arról, hogy magánemberként és cégként miként jelenünk meg az interneten, és milyen eszközeink vannak arra, hogy kihasználjuk az online tér kínálta lehetőségeket. A bejegyzés végén az is kiderül, milyen trükkel vehetünk olcsóbban repülőjegyet.

Az énünk reprezentációjakor általában törekszünk erényeinket felnagyítani, hibáinkat kicsinyíteni, valamit az ellentétes motivációinkat titkolva és a folyamatokat elrejtve az eredményeinkre koncentrálni. Így van ez évezredek óta, és nincs ez másként az online térben sem. Azonban a digitális technika fejlődésével rákényszerülünk arra, hogy „énkomponáló művészként” megmutatkozzunk másoknak is. A magunkról feltöltött információk, fényképek, selfiek mellett ismerőseink visszajelzései, keresési szokásaink, preferenciáink, tudatos vagy tudattalan felhasználói tartalmaink alakítják digitális identitásunkat. Ez az, aminek Eric Schmidt, a Google elnöke szerint a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz, olyannyira, hogy a legfontosabb árucikké fog válni digitális énünk, amiért a cégek versenyezni fognak. Ha jobban belegondolunk, már most is így van, hiszen rengeteg olyan internetes szolgáltatást használunk ingyenesen, amikben mi, felhasználók vagyunk az áruk.


Összefoglaló videó az előadásról

A cégek egyre inkább arra törekednek, hogy megismerjék a vásárlói döntéseket, amik alapján a vásárló érdeklődési körének megfelelő, személyre szabott ajánlatokat készíthetnek. Régen úgy néztek ki a piackutatások, hogy a cégek megkérdezték a vásárlókat, mit szeretnének, majd a gyorsaság-olcsóság-minőség által meghatározott dimenzióban pozícionálták szolgáltatásukat. Ez a pont azonban csak a fogyasztói igény átlagát mutatta, ami valójában senkinek a véleményét nem tükrözte. Mindenkinek van egy egyedi igénye, ami az interneten a digitális identitás feltérképezésével vásárlónként meghatározható. Cégként akkor lehet sikereket elérni, ha mindenkinek azt adjuk, amire vágyik, és ezért annyi pénzt kérünk, amennyit a fogyasztó még hajlandó kifizetni. Így mindenki jól jár, a vásárló pedig elégedett lesz. Ahogy a való világban, úgy az interneten sem kerül mindenkinek minden ugyanannyiba. Egy korsó Ászokért a Szigeten 4-5-ször annyit fizetünk, mint egy vidéki restiben. A neten érdeklődési körünket, digitális identitásunkat veszik alapul a cégek, és kínálnak felhasználónként eltérő árat azonos termékekre. Például ha valaki a bestsellereket mindig fél évvel a megjelenést követően veszi meg 30% kedvezménnyel, akkor az Amazon a kedvezményes árat már 2 hónap után is felajánlja ennek a felhasználónak. Ugyanakkor így történhet meg az is, hogy ugyanahhoz a grillsütőhöz egy aktív női accounttal olcsóbban lehet hozzájutni, mint egy férfiéval.


Olcsóbb repjegyek

Ugyanez a helyzet a repülőjegy-vásárlásnál is. A légitársaságok már évekkel ezelőtt rájöttek, hogy a legtöbb utas először csak megnézi, mennyibe is kerül a jegy mondjuk Budapest-London útvonalra, összehasonlítja a többi légitársaság áraival, majd miután útitársával is egyeztetett, visszatér az oldalra, hogy a vásárlást lebonyolítsa. Igen ám, de második alkalommal a lényegesen nagyobb vásárlási hajlandóság miatt már valamivel drágább lesz a jegy, amit nagy eséllyel úgyis megvesz az utas. Ahogy a fenti videóban is hallható, a rendszer azért kijátszható, ehhez a számítógépen tárolt cookie-k és keresési előzmények törlése mellett egy inkognítóablakra van szükségünk. Érdemes tehát vásárlás előtt jobban utánajárni a dolgoknak, hogy elégedettségünk tényleg maximális legyen, hiszen a digitális térben nyomot hagyunk magunk után, amit a cégek egyre hatékonyabban fel is használnak.

Facebook Comments
Megosztás Google Pluson