Tudománykommunikáció a Z generációnak címmel tartott minikonferenciát a Pécsi Tudományegyetem november 20-án az Ötkertben. A program apropóját az azonos nevű egyetemi projekt adta, amely a tágan értelmezett Z generáció, azaz a 15-24 éves korosztály értékrendszerének, magatartásának, fogyasztási és médiahasználati szokásainak feltérképezéséért indult el.
Bezzeg régen
„A fiatalság velejéig romlott. A fiatalok elvetemültek és semmirekellők. Sohasem lesznek olyanok, mint a régi idők fiatalsága. A mai fiatalok nem lesznek képesek megőrizni kultúránkat.”
A fenti idézet akár egy Facebook komment is lehetne, ehelyett egy 3000 éves babiloni agyagtábláról származik. Nincs új a nap alatt, a fiatalokról régen is hasonlóan gondolkodtak, ám a korábbiakkal ellentétben ma már az idősebb generáció meg is akarja érteni az ifjabbakat. Ez a szándék alapvetően arra vezethető vissza, hogy a felgyorsult technológiai fejlődésben megfordult a tudás átadásának az iránya: sokszor az idősebbek tanulnak a fiatalabbaktól. Szintén az okok közé lehet sorolni a gyerekekhez való hozzáállás változását is: a nyugati országokban egyre kevesebb gyermek születik, akikre a szülők sokkal jobban odafigyelnek, mindent megadnak nekik. A „luxusgyerekeket” egyenrangú félnek tekintik, akit kevésbé korlátoznak szabályokkal. Mindez összefügg a fiatalság kultuszával, idealizálásával is.
Értékek, életstílusok
A 15-24 éves korosztály digitális bennszülöttnek is tekinthető, hiszen az internet és a mobiltelefon elterjedésével egy időben nőttek fel, számukra természetes a folyamatos online jelenlét. Az Ipsos 2012-es kutatása szerint a 8-14 évesek 59%-a rendelkezett saját mobiltelefonnal, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy nyugaton a gyerekek átlagosan 8 évesen kapják meg első telefonjukat. A korosztályhoz tartozók gyorsabb ritmusban élnek, mindent ki akarnak próbálni, az új élményeket és társas életüket pedig részletesen dokumentálják, illetve a nyilvánossággal is megosztják. A személyi szabadság nagyon fontos számukra, bátrak és kezdeményezők, a környezetükkel szemben inkább magukban bíznak, a szabályok betartására kevesebb hajlandóságot mutatnak. Fogyasztást tekintve kevésbé lojális vásárlók, szeretnének mindent azonnal és ingyen megkapni, majd azt megosztani barátaikkal. Leginkább vizualitással lehet rájuk hatni: az információt tömören és figyelemfelkeltően tálalva kedvelik.
Fogyasztási szokásukat meghatározza a külső, a test mint érték felértékelődése: nem csoda, hogy tízes skálán 8,18 pontra értékelték a stílus fontosságát. Étkezés mellett a ruházatra, szépségápolásra költenek a legtöbbet, harmadik helyen a szórakozás szerepel, míg kultúrára és jótékonykodásra alig szánnak pénzt. A vizsgált csoport átlagosan havi 37 ezer forintot költött magára, ez az összeg település nagyságával arányosan emelkedik (Budapesten pl. havi 50 ezer Ft-ból gazdálkodnak). A pénz szintén kiemelt helyen szerepel az értékrendszerükben, a sikerességgel és elismerés iránti vággyal együtt. Azonban a saját eredményeiket már nem a közvetlen környezetükhöz mérik, hanem a „világ” vált mércévé számukra, ami frusztrációt vált ki belőlük.
A Z generációra nem lehet homogén egészként tekinteni, hiszen rengeteg kis csoport alkotja, amik lényegesen eltérnek egymástól. Élettempó és értékorientáció szerinti kategorizálásuk alapján nagyon különböző életstílus csoportok rajzolódnak ki: jövőtervezőktől (7,5%), tudatosoktól (16%) és motiváltaktól (14,3%) kezdve szemlélődőkön (15%) és beolvadókon (24%) át egészen a sikeréhezőkig (7,5%), éncelebekig (9,4%) és bezárkózókig (6,2%) terjed a skála.
A fenti megállapítások ellenére azért nem földönkívüliekkel van dolgunk, hiszen a korosztály problémái ugyanazok, mint régen, de új és gyorsan változó körülmények között élik meg azokat. Ezt mutatja be a Noah című rövidfilm is, melyben egy fiú és egy lány kapcsolatát láthatjuk a laptopjuk szemszögéből.
Mindent, azonnal
A Z generáció médiahasználati szokásai is lényegesen eltérnek az idősebb korosztályéitól: technológia- és internetfüggőség mellett multitasking jellemzi őket. Egyszerre több médiumot használnak, amik közül egyetlen sem tudja hosszú ideig lekötni őket. Zene vagy a tévé folyamatosan szól a háttérben, miközben mobilról vagy pc-ről interneteznek. A gimnazisták és egyetemisták között végzett árnyékkutatás szerint (melyben minden résztvevőnek naplót kellett vezetni saját médiahasználatáról) egy átlagos iskolanap minimum 6-7 órát töltöttek aktív médiahasználattal. Fontos kiemelni az aktív jelzőt, hiszen a vizsgálat résztvevői gyakran maguk sem tudták meghatározni, hogy mi is számít médiahasználatnak, így ez az érték csak hozzávetőleges.
Az informálódás mikéntje is megváltozott: elsősorban az internetről barátaikon, ismerőseiken keresztül tájékozódnak (Facebook newsfeed), hiszen ami fontos, azt tőlük biztosan megtudják. Alapvetően a rövid, vizuális híreket kedvelik. Ez a hozzáállás a vizsgálat során egyértelműen megjelent: 7-10 fős középiskolás csapatok véleményezték a kutatók által különböző tudományos területekről készített 3-4 perces videókat, amik túl hosszúnak bizonyultak nekik, és a közös munka során 60-100 másodpercre rövidítették azokat. Ez a tartalomfogyasztás felületesnek tűnhet, ám a korosztály egy nap rengeteg hírrel találkozik, amik között szelektál, és a Google segítségével mélyebben utánajár annak, ami felkelti az érdeklődését.
Az aktív tartalomfogyasztás mellett tartalom előállítók is: tematikus blogokat, videókat készítenek, amit meg is osztanak egymással. Általában hétköznapi témákat járnak körül (pl. szépségápolás, filmek, gameplay videók), amibe személyiségüket, privát életüket is beépítik. Az ügyesebbek így érhetik el legfőbb céljukat, hogy hobbijukkal legyenek sikeresek és híresek.