Novemberben a Café Communications vendége volt Vízi Beáta, a Gordon & T. A. Oktatásszervező és Tanácsadó Kft. képzési vezetője. A szakember a Tízórai történetek keretében tartott előadást a munkahelyi játszmákról, bemutatva, miként alakulnak ki apró nézeteltérésekből évekig tartó ellenségeskedések, és hogyan lehet a szervezeten belüli feszültségeket hatásosan kezelni.

Eric Berne pszichiáter szerint a játszma rendszeresen visszatérő csapda, amelyben a résztvevők lépései – kisebb variációkkal – mindig megismétlődnek. A játszmában részt vevő felek interakciója nem egy konkrét probléma kezelésére irányul, hanem egy régi tapasztalatot, feszültséget idéznek elő úgy, hogy egymás gyenge pontjára hatva csalogatják elő a másik berögzült reakcióit. A játszmákba mindig tudattalanul megyünk bele, feltételezve, hogy minden jól fog alakulni, ám a végén csak a keserű tapasztalat marad. Ilyen például, ha bevállalunk minden feladatot, még ha nem is vagyunk kompetensek benne, túlvállalva magunkat és ezzel “biztosítva” sikertelenségünket.

Az életünk első 7 évében ért hatások zsigeri lenyomatot hagynak bennünk, és ezek a tapasztalatok köszönnek vissza a felnőttkori élethelyzetekben. Ahogy az előbbi példa is mutatja, a túl alkalmazkodó gyermek felnőttként sem fog kiállni saját magáért, megfelelési vágya magával hordozza a folyamatos kudarcélményt. Ugyanígy a lázadó gyermekek is magukkal viszik berögzüléseiket: a szembejövő feladatokat toporzékolva fogadják, mondván, lehetetlen teljesíteni azokat. Mindkét embertípus az önismeret hiánya miatt lép bele újra és újra ugyanabba a csapdába. Egy rossz berögzülés életjátszmához is vezethet: aki nem tud kitörni a ciklikusságból, játszmában ragad, ahol ugyanazt a szerepet játssza élete végéig.

Csoport szinten a játszmák akkor jelennek meg, ha változás van: új vezetés érkezik a céghez, valamilyen átszervezés történik, vagy az új dolgozókat össze kell csiszolni a régiekkel. A változás miatt keletkezett problémák gyakran a vezetők és beosztottak közötti kommunikáció hiányára vezethetők vissza. A jó vezető fel meri vállalni a konfliktusokat, felfigyel a szervezeten belüli feszültségekre, és felnőttként, higgadtan tudja kezelni ezeket a helyzeteket. Folyamatosan kommunikál a beosztottakkal, és észreveszi azokat a szituációkat, amikben beindulnak tudattalan cselekedetei, így még időben el tudja kerülni a játszmához vezető csapdákat.