A Kreatív Online címlapon mutatta be a KREA Kortárs Művészeti Iskola harmadéves diákjának a 2017-es budapesti FINA vizes-világbajnokságra készített arculati tervét. A hallgató nem más, mint Hetsch Ferenc, a Café Design tervezőgrafikusa, aki félévi vizsgafeladatául választotta az említett rendezvényt. A kreatívos cikkre, valamint a terveket ismertető Behance oldalra rengeteg megosztás és elismerő hozzászólás érkezett. Kézenfekvő volt hát, hogy a témával kapcsolatban megszólaltassuk az alkotót, aki a tervezés folyamatáról, a felmerülő nehézségekről, vízi szörnyetegekről, valamint euforikus pillanatokról is mesélt nekünk.

A KREA Kortárs Művészeti Iskola félévi feladatául kellett egy tömegrendezvény arculatát megtervezned. Milyen lehetőségek közül választhattál, és miért pont a 2017-es budapesti FINA vizes-vébé mellett döntöttél?

Magyarországi tömegrendezvények közül választhattunk, mint például a Mecsek Rally, a Kékszalag, Budapest – A design fővárosa vagy éppen a Budapest Maraton. Bár mindegyik rendezvénynek megvan a maga sajátossága, számomra az összetettsége emelte ki a FINA vizes-világbajnokságot a választhatók közül.

Igazság szerint bíztam benne, hogy nem happolja el senki a vébét. Szerencsére a feladatkiadás során a csoporton belül sakkozva a lehetőségeket, végül mindenki azt a munkát kapta, amit szívesen csinált volna. Így került hozzám ez a feladat. Természetesen mindamellett, hogy izgalmasnak éreztem ezt a témát, az aktualitása miatt is örültem neki: diákként ez egy remek kiugrási lehetőség, amennyiben jól sikerült feldolgozni ezt a leckét – és ez a tanáraim, valamint már a nagyközönség szerint is sikerült.

Már az elején megfogalmazódott benned, hogy a vízcsepp lesz az arculat központi eleme?

A vízcsepp csak egy ötlet volt, de mindenképp két dolog köré szerettem volna felépíteni az arculatot: egyrészt a vízre, mint ennek a rendezvénynek az alapjára, valamint egy olyan elemre, ami az országra jellemző. Ez utóbbiak közül igyekeztem kerülni az olyan szimbólumokat, amelyeket nem éreztem teljesen megingathatatlannak, mint például a címerünket vagy a trikolort. Ezért is nyúltam inkább én is – azért mondom, hogy én is, mert valószínűleg sokan hasonló oldalról közelítették volna meg a dolgot – a kalocsai minták világához. Ez egy olyan “fogalom”, ami klisének tekinthető, mégis mindenkinek egyértelműen és összetéveszthetetlenül magyar, s mivel ez a rendezvény az országot is képviseli, így szerettem volna ennek a hivatkozásnak is terepet adni az arculatban.

Milyen felületekre kellett terveket készítened?

Az eszközök listája elég hosszú volt: kisarculati elemektől kezdve különböző POS anyagokon át egészen a hirdetések világáig rengeteg dolgot kellett érinteni, ezáltal sok elemre mutálni az arculat különböző részeit.

Kérlek, mesélj a munkafolyamatról! Mennyi időt vett igénybe a tervezés, kikkel és milyen gyakran konzultáltál, miben segítettek neked? Mi volt a legnagyobb kihívás a tervezésben?

A tervezés három szakaszból állt: arculat és arculati elemek, POS anyagok és merchandising, valamint a reklámkampány. Ez így együtt adta ki a féléves tervezési feladatot, amivel munka mellett lényegében hétvégente tudtam foglalkozni. Persze volt rá példa, hogy munka után itthon is dolgoztam vele, de bevallom őszintén, utóbbira nehezen veszem rá magam, ha tehetem, igyekszem elszakadni a gép mellől, akár csak egy könyvet olvasni is.

A konzultációra hetente volt lehetőségünk, ilyenkor lényegében prezentáltuk az addigi munkánkat, és azt elemeztük ki, szedtük darabokra, vagy dobtuk el, és kezdtük elölről. De a KREA alapos intézmény, és a jó munkához is idő kell! A konzulenseim a szakma elismert nevei, úgymint Ördögh László, Darázs Bódog és Herbszt László Tanár urak. Ők kísérték végig a tervezés egyes szakaszait, és vizsgán is nekik kellett tálalnunk a teljes anyagot. Lényegében mindhárman csupán a véleményüket mondták el a konzultáción bemutatott tervekről, megosztották saját tapasztalataikat, és hagyták, hogy magam jöjjek rá, merre is menjek. Hogy úgy mondjam “csak az ajtót mutatták meg, de nekem kellett belépnem rajta”.

A legnagyobb kihívás számomra a POS anyagok tervezése volt, azokon még vizsga után, publikálás előtt is dolgoztam, hogy a jelenlegi állapot legyen a végleges. Ezután következtek a sportágak ikonjai, közülük is leginkább a műugrás és a toronyugrás volt az a páros, amihez a legtöbb nekifutás kellett. Szerettem volna, ha az ikonokról is visszaköszön a logó vonalas világa, és ez nem is a papíron való skiccelgetés során volt nehéz, hanem akkor, amikor a rendszerre próbáltam illeszteni őket. Nem egy vízi szörnyeteg született, mire megtaláltuk egymást ezzel a két ikonnal. Természetesen akkor még nem tudtam, amit ma már igen, hogy a FINA rendelkezik saját ikonokkal, amiket kötelező elemként kezelnek a rendezvényeik egységes arculata miatt. De mindenképp jó tapasztalat volt, hiszen imádok ikonokat tervezni!

Mi volt a vezérfonal a reklámtervben? Hogyan jutottál el a We need you more than water! szlogenig?

A reklámkampányhoz először is ötleteket kellett vinni. Az első ötletem a vizek óriásai volt. Ezt eredetileg úgy képzeltem, hogy a neves sportolók óriási alakja úszik, vízilabdázik, ugrik a Dunába, ám, ahogy Darázs Bódog Tanár úr mondta: egy viccbe nem kell két poén, így maradt némi retusmunka után a jelenleg is látható második koncepció vonala.

A második ötletem a barcelonai példa nyomán az lett volna, hogy – photoshop segítségével – elárasztom Budapest utcáit vízzel, majd hétköznapi embereket állítanék be sportolóknak, ezzel is kommunikálva, hogy ez a rendezvény mindenkié, de most leginkább Budapesté.

A harmadik irány, amiből végül az arculat elsődleges kampánya született, úgy indult, hogy el akartam dobni a sallangot. A lehető legkevesebb elemmel szerettem volna megmutatni, mi is az, amiért az ember kimegy egy ilyen eseményre, amiért bekapcsolja otthon a számítógépet, hogy utánajárjon az interneten. És akkor villant be, hogy lényegében ez a rendezvény, de bármelyik másik tömegrendezvény vagy esemény is egy dologra, a közönségre épül.

Közönség nélkül nem lenne semmi, és ezt fontosnak éreztem tudatni a látogatókkal is. Miattuk kerül megrendezésre valami, és ők azok, akik miatt a versenyzők kihajtják magukból a maximumon túli energiákat is. Lehet egy úszónak, vízilabdásnak vagy éppen toronyugrónak akár egy egész csarnoka is, közönség nélkül mit sem ér az egész. Így hát lényegében nekik nagyobb szükségük van a szurkolóikra, mint magára a vízre.

Milyen érzés volt viszontlátni a munkád a Kreatív Online címlapján, valamint a rengeteg pozitív visszajelzést olvasni?

Az, hogy a Kreatív Online lehozta az anyagomat, szakmai életem eddigi legeuforikusabb pillanata volt. Hogy egy ilyen média érdemesnek találta ezt az anyagot arra, hogy nyilvánosság elé vigye, hatalmas boldogsággal töltött el. Ezt az egész élményt, amiről tényleg csak szuperlatívuszokban tudnék beszélni, tovább fokozta Ördögh László elismerő protezsálása is a cikk elején. Négy szóban összefoglalva: odáig voltam meg vissza!

A pozitív visszacsatolásokat is nagyon nagy öröm volt olvasni, de számomra a negatív kritika irányadóbb. A dicsérő és elismerő hozzászólásokat az ember mosolyogva olvassa, de az igazi motiváció a nyersebb kommentekben rejlik számomra. Persze úgy gondolom, hogy a művészet szubjektív, de néha egy-egy ridegebb, kívülálló vélemény nagyobbat lendíthet az emberen, mint a dicséret. Legalábbis nálam ez így működik. Ezért is igyekeztem felkészülni hidegre-melegre, leginkább lélekben, de most valahogy jó érzés volt, hogy a fagyosabb része elmaradt.

Már tudod, hogy mi lesz a következő féléves feladat a KREA-n?

Volt természetesen tájékoztatónk, de a pontos feladatkiírásokat mindig az első konzultáció alkalmával kapjuk meg, így a részletekre még várnom kell. De a KREA-t ismerve csupa izgalmas feladatnak nézünk elébe!

Hetsch Feri másfél éve dolgozik a Café Design tervezőgrafikusaként. Sokáig a vendéglátásban képzelte el magát, barátaival kocsmát vagy kávézót tervezett, de félév turizmus-vendéglátás hallgatása után inkább a Pécsi Tudományegyetem Filmelmélet Filmtörténet szakát választotta. Ekkor ismerkedett meg hobbi szinten a photoshoppal, majd tervezett plakátokat az egyetemnek és puboknak, kocsmáknak.
A Café Designba a cég ügyvezetője, Simon Attila révén került be, akin keresztül a KREA-t is megismerte, ahol jelenleg harmadéves hallgató. Feri munkáival könyvesboltokban, bevásárlóközpontokban, hipermarketekben és az utcán is lehet találkozni.
A 2017-es budapesti FINA vizes-világbajnokságra tervezett teljes anyag itt található.