Nekem is a Szigeten volt az első: 2002-ben a Rádió C sátorban, egy forró augusztusi hajnalon hallottam életemben először a Parno Grasztot. Két évtized Szigetelés közben valahogy lett ez a fixációm, hogy mindig megválasztottam utólag a legjobb koncerteket. Leginkább az döntött, hol éreztem magam a legjobban, meg hogy mire emlékeztem egyáltalán. (A Faithless és Korda Gyuri jobbára állandó szereplők voltak.) Elővettem most a régi listákat: 2003-ban a Varttina lett a harmadik, az Anima Sound System az első. A Parno Graszt meg a második. “Két koncertet is adtak, az éjjeli PeCsa Sátras” – ennyi áll a jegyzetben.

Ma a Parno Graszt példáján mutatom meg, mi az az 5 tulajdonság, ami segíti egy termék PR-munkáját. A termék itt most legyen a zenekar, az analógia kedvéért, de valójában lehet az egy tényleges termék, egy személy vagy szolgáltatás is. Ez alapján PR-szempontból egy álommeló lenne a Parno Grasztnak dolgozni. Majdnem. Mert…

1. Mert van múltjuk. Negyed évszázada alapították a zenekart, a célközönségük jelentős része még tervben sem volt akkor. Olyan, mint a negyveneseknek az OTP, a nyugdíjasoknak meg a Dreher: úgy tűnik, mintha mindig is itt lett volna. A hosszú történetük tele van sztorikkal. Vagyis…

2. Mert van sztorijuk: ab ovo szimpatikus a történetük. Egy Szabolcs megyei kis faluból (Paszab) indultak, szó szerint a fél falu benne van a zenekarban. Huszonéve járják az országot, külföldön turnéznak, több százezer ember előtt játszottak, és most egy nézett tévés műsorba is (újra) bejutottak, a Dal 2016-os döntőjében küzdenek az Eurovíziós indulásért.

3. Mert szakmaiak: Időtlen ideje tolják a minőséget, kiszámíthatóan, magas színvonalon. Autentikus cigányzenét játszanak, dalokat gyűjtenek itthon és külföldön, saját számokat szereznek, hangulatot varázsolnak pár pillanat alatt. Nincsenek allűrjeik, egyszerű, alázatos zenészek. Vérükben van a zene, amit világszínvonalon elő is tudnak adni.

4. Mert őszinték. A zene szeretetét, Isten adta adottságukat kimaxolták, és sikerrel értékesítik. Imádják a munkájukat, ez érződik is rajtuk. Nem kell elhitetni róluk nem létező tulajdonságokat. Önmagukat adják, nem szerepet játszanak. Emberközeliek, kisemberek, önazonosak.

5. És akkor jöjjön a majdnem: mert óriási kihívás. A közhangulat ma a cigányzene mint érték feltüntetésének, hát, finoman szólva sem kedvez. Szinte elképzelhetetlen, hogy ma egy anonim szavazással döntő tehetségkutatót, aminek az a célja, hogy kiállítson egy Magyarországot képviselő zenekart több százmillió európai tévénéző elé, egy cigányzenekar nyerjen. Had’ ne mondjak ítéletet erről, csak megállapítom: ez kihívás.

Összefoglalva, milyen is a jó termék PR-szempontból: van múltja, érdekes történetei, színvonalas, minőségi. Nem akar másnak látszani, mint ami. Szerethető. És persze valamilyen szempontból hátrányban van – de csak azért, hogy legyen benne kihívás a péereseknek is.

Zárjunk egy kis reklámmal, bár ez nem egy reklámblog. Oh wait, de. De nem abban az értelemben, szóval buzdítani azért itt is lehet. Szavazzatok szombaton a Parno Grasztra! Köszi.