Fintech, blockchain, bitcoin, kriptovaluta – jól használod ezeket a kifejezéseket? 2017-ben szinte nem volt olyan szakmai konferencia, ahol ne lett volna legalább 4-5 fintech témájú előadás, vagy akár külön szekció. Szintén nagyon forró téma – a sajtóban is – a blockchain és kriptovaluták világa. A buzzword-öket azonban nem mindenki használja helyesen, sokan keverik a szezont a fazonnal – leginkább a bitcoint a kriptovalutákkal, a kriptovalutákat a blockchainnel – és így tovább…
Bejegyzésünkben segítünk a fogalmak pontos használatában.
Fintech
A hazai pénzügyi szaksajtóban a közelmúltban gyakran felbukkant a „fintech-forradalom” kifejezés: számos szakértő szerint a nemzetközi trendeket követve 2017-ben hazánkat is elérte a pénzügyi technológiákat radikálisan átalakító hullám. Ez természetesen nemcsak a trendeknek köszönhető, hanem az idén januárban életbe lépő, PSD2 nevű új uniós pénzforgalmi irányelvnek is. Nagyon leegyszerűsítve a direktíva szerint a bankoknak kötelezően hozzáférhetővé kell tenniük az átutalási és számlavezetési rendszereiket harmadik felek – például feltörekvő pénzügyi startupok – számára.
Bár a fintech (Financial Technology) kifejezés szűkebb értelemben véve a pénzügyi informatikai fejlesztéseket és az ezzel foglalkozó cégeket jelenti, tágabb értelemben trendként is használják, ami a pénzügyek megújulási folyamatát, a digitális transzformáció jelentős mértékét is jelzi. A hazai piacon nagyjából 75 fintech céget tartanak mérvadónak az elemzők, ehhez képest egy közelmúltbeli kutatás alapján hazánkban a megkérdezettek csupán 5%-a ismeri a fintech kifejezést – és ennek a kis hányadnak is a fejében a fogalom egyet jelent a fizetési megoldásokkal.
Márpedig a legtöbb szakmai cikk és konferencia épphogy tágítani próbálja a fintech fogalomkörét: sok szakember szerint az a bizonyos forradalom már nemcsak a fintechet jelenti – ugyanolyan lendülettel törnek előre a biztosítási szolgáltatásokat átalakító insuretech megoldások, valamint a gyorsabb és olcsóbb jogszabályi megfelelést kínáló regtech fejlesztések.
Blockchain
A pénzügyi sajtóban egyre gyakrabban olvashatjuk – többnyire egymás mellett – a kriptovaluták, a Bitcoin vagy Ethereum, és a blockchain kifejezéseket. A legtöbb laikus számára össze is mosódik a kriptovaluta és a blockchain fogalma, pedig a különbség lényeges: az előbbi a kezelés tárgya, az utóbbi pedig a kezelés módja. Ráadásul az elosztott rendszerekre épülő blockchain térhódítása nem csupán a pénzügyi szektort érinti, számos területen alkalmazható a technológia.
A „hivatalos” definíció szerint a blockchain (vagy blokklánc) a Distributed Ledger Technologies (DLT), azaz az elosztott főkönyvi technológia egyik változata, amely elsődlegesen a kriptovaluták működéséhez teremti meg a feltételeket. Leegyszerűsítve olyan decentralizált, megosztott adatbázis – illetve megosztott főkönyv –amelyből nemcsak egy példány van, egy központi helyen tárolva, hanem az elosztott főkönyv másolatának ezrei találhatóak világszerte, akár otthoni számítógépeken, akár üzleti szervereken.
Nagyon leegyszerűsítve a blokchain tehát egy algoritmus, és a hozzá tartozó adatstruktúra, amivel egymással kapcsolatban lévő résztvevők információt tudnak cserélni, bárminemű központosított adminisztráció nélkül.
Kriptovaluták
A pénzkibocsátás a hagyományos értelemben eddig mindig valamilyen intézmény által, szigorúan szabályozott keretek között történt. A kriptovaluta ezzel szemben olyan új digitális fizetőeszköz, amelyet nem egy felügyeleti engedéllyel vagy kormány felhatalmazásával rendelkező intézmény bocsát ki, hanem a fentebb leírt technológia alapján működő számítógépek hálózata. Az első blockchain alapú kriptovaluta a Bitcoin volt, amely 2009 januárjában indult hódító útjára; a további két legismertebb digitális pénz pedig a 2012-ben indult Ripple és a 2015-ban indult Ether.
A kriptovalutákon túl
A blockchain technológiát olyan esetekben érdemes használni, amikor valamilyen egyedi eszközt vagy erőforrást szeretnénk digitális, hitelesített formában tárolni, továbbítani és a tulajdonos azonosságát biztosítani. Ez persze lehet valamilyen valuta is, de bármilyen egyéb adat is: tranzakciós lista, személyes adat, vagy akár egy gyémánt azonosítója is. A blockhain emiatt nagyon sok lehetőséget rejt magában, számos szektorban, legyen szó ügyfélazonosításról, tranzakciómenedzsmentről vagy akár kereskedelemről. A teljesség igénye nélkül az elosztott rendszerek koncepciója legalább olyan érdekes az energetika, az élelmiszeripar, a szerencsejáték, a gyémántkereskedelem, az ingatlanpiac és a biztosítási szektor vonatkozásában is.