Szinte minden évben felröppen három-négy buzzword a médiapiacon, amikre konferenciákat lehet szervezni, ideig-óráig még a hirdetési kampányok menetét is megszabják. De talán egy sem volt még olyan erős, mint az influencer marketing – ebben a témában kérdezett meg a szakértőket a Médiapiac, köztük Heuthaler Orsit is, a Café Communications digitális stratégáját.
Az influencer marketing két-három éve diktálja a trendet.
Őszintén mondom, az influencereknek egy töredékét sem ismerem, nem követem őket. Nem is igazán hiszek az influencer marketingben, de az utóbbi időben egyre nagyobb volt a nyomás a cégünk európai központjából, hogy használjuk őket. Tavaly beadtam a derekam. Amikor bejelentettem a csapatomnak, éljeneztek, tapsoltak – mesélte az egyik nagy büdzsével rendelkező cég marketingigazgatója, miképpen változtatott a stratégiáján.
Véleményével nincs egyedül. A Médiapiac által megkeresett – zömében 40 év feletti – marketingigazgatók, média- és reklámügynökségi vezetők többsége szkeptikus az influencer marketinggel kapcsolatban, ők sem tudják azonban kivonni magukat a hatása alól. De nem csak a médiás és marketinges szakembereket fertőzte meg az influencermánia.
Jó napot kívánok! Szeretnék influencer lenni. Hol lehet jelentkezni?
Ezt a kérdést az Armadillo kreatívügynökség kapta, amikor kutatást végzett a fiatalok körében, hogy ki és miért szeretne véleményvezér lenni.
Eladják magukat?
Szó se róla, a nyugati influencerek, celebek elképesztő eléréssel rendelkeznek, több tízmilliós követőtáboruk van. Ők akár a tartalmaik mellett megjelenő hirdetésekből is képesek fényűző életet élni, így érthető, hogy sokan vágynak erre a státuszra.
Ám a hazai piac kicsi, a pay-per-click alapú reklámok csak keveseknek biztosítanak komoly bevételeket. A közösségi média ugyanakkor bizonyos előírások betartása mellett lehetővé teszi a termékelhelyezést, ez pedig arra ösztökéli a YouTube, a Facebook, az Instagram hazai sztárjait, hogy „eladják magukat”.
Most már az influencerek több korszakáról beszélhetünk Magyarországon is. A blogok minálunk valamivel később virágoztak fel, mint Nyugaton, a sokkal kisebb időeltolással idehaza is megjelenő YouTube- és Facebook-vlogok esetében ugyanakkor legalább két generációt azonosíthatunk.
Az „idősebb” influencerek megtanulták, hogy a szöveges tartalmakról átterelődött a figyelem a képes anyagokra, amelyek akkor tudják megragadni a figyelmet, ha nagyon jó minőségűek. Rajtuk kívül van a huszonéves generáció, amelyik már csakis mozgóképekben kommunikál – tudtuk meg Heuthaler Orsolyától, a Café Communications digitális stratégájától.
Elérés szempontjából háromfelé lehet osztani a hazai véleményvezéreket:
már magyar viszonylatban is beszélhetünk az egymilliós nézettséget is elérő makro-, a százezres követőbázissal rendelkező közép-, és a legfeljebb tízezer körüli követőszámot felmutatni tudó mikroinfluencerekről.
A cikk teljes egészében itt olvasható.