Készülőben a Nagy Facebook Körkép, és az eredmények összesítéséből már most látszik egy lényeges adat: ha azt kérdezzük a Facebook-felhasználóktól, hogy milyen tartalmat kerülnének, ha tehetnék, akkor minden korosztálynál magasan vezet az az opció, hogy „amikor valaki egy álhírt oszt meg”. – írja a Be Social a blog oldalán.
Ha a bükki füvesember portréját látjuk egy posztban, legyünk biztosak benne, hogy az ott leírt módszer gyógyítja a rákot? És elhiggyük, hogy az Eiffel-torony a horvát zászló mintáját mutatta az esti fényérában a foci vb döntője után? Az interneten megannyi történet kering és sok esetben nehéz eldönteni, hogy álhírről vagy valóban megtörtént eseményről van szó.
Mindenki kerülné az álhíreket
Készülőben a Nagy Facebook Körkép, a Be Social és a szeretlekmagyarorszag.hu közös felmérése, és az eredmények összesítéséből már most látszik egy lényeges adat: ha azt kérdezzük a Facebook-felhasználóktól, hogy milyen tartalmat kerülnének, ha tehetnék, akkor minden korosztálynál magasan vezet az az opció, hogy „amikor valaki egy álhírt oszt meg”.
Nem kérdés, hogy az álhírek jelensége foglalkoztat minket, annál is inkább, mert egy ideje azt is tudhatjuk, hogy a tudatosan szervezett terjesztésük valószínűleg választási eredményeket is befolyásolhatott az amerikai elnökválasztásnál, vagy Nagy-Britanniában a Brexit-népszavazásnál.
Ráadásul nemrég fény derült arra is, hogy a Facebook aszerint osztályozza felhasználóit, ki mennyire megbízható. A megbízhatóság egyik vizsgált faktora pedig épp az, hogy ki mennyire gyakran oszt meg álhíreket. A 2017 óta kialakítás alatt lévő rendszer lényege az lenne, hogy ha a “nem megbízható” kategóriába sorolt felhasználó jelent egy tartalmat, azt ne ugyanolyan súllyal kezeljék, mint ha azt egy “megbízható” felhasználó tette volna. Mi magyarok pedig nem állunk túl jól ezen a téren: az európai országok álhírek iránti fogékonyságot vizsgáló összesített listán csak Görögországot és Romániát előzzük meg.
A cikk teljes egészében itt olvasható: