Hol áll Közép-Kelet-Európa 25 évvel a térségen végigsöprő politikai rendszerváltások után, egy délszláv háborúval maga mögött, és egy orosz-ukrán konfliktussal a nyakában? Gazdasági fejlettségben, vásárlóerőben miként tér el az Európai Unió átlagától és a fejlett nyugati országoktól? Összegyűjtöttünk néhány érdekességet, ami megmutatja, mi jellemző erre a piacra.
Az európai átlaghoz képest valamivel magasabb gazdasági növekedés dacára Közép-Kelet Európában még mindig sokkal több szó esik a térség demokrácia-értelmezéséről, az állam jogairól és a piaci viszonyokba való beavatkozásáról, a média gazdasági és tartalmi befolyásolásáról vagy éppen a csorbulni látszó szólásszabadságról. Sokan érzik azt, hogy manapság kiábrándítóbb szembenézni a rendszerváltások óta lezajlott demokráciafejlődés eredményével, mint az azt megelőző 45-50 év politikai örökségével.
De szélesebb perspektívából tekintve a térségre, helyzetünk akár kiváltságosnak is nevezhető. Bár az egy főre jutó GDP alapján a régió országainak sorát záró Ukrajna (2 730 EUR) és a listavezető Szlovénia (21 467 EUR) között tetemes (közel nyolcszoros) a különbség, az úgynevezett emberi fejlettségi mutató (eredetiben Human Development Index – HDI) szó szerint berántja a régió országait oda, ahova ténylegesen is tartoznak: a fősodorba. A HDI-rangsorban Ausztrália, USA, Kanada vagy éppen Szingapúr mellett az európai kontinens nyugati államai kivétel nélkül az élmezőnyben állomásoznak. De nem csak ők: a CANnual Reportban vizsgált Közép-Kelet-európai országok közül 9 tartozik a világ 50 legfejlettebb állama közé – Szlovénia egyenesen a 25. helyen áll. Ugyanakkor az első főcsoportból kiszorult további 5 ország sincs jelentősen lemaradva, hiszen mindannyian az élmezőnyt szorosan követő „magasan fejlett országok” táborát gyarapítják. (A diagramok teljes méretben a képekre kattintva láthatók.)
Nincsenek nagy leszakadók egy másfajta, a reklám és a fogyasztók mindennapjaihoz jóval közelebb álló fejlettségi mutató, nevezetesen az internet-hozzáférések tekintetében sem. Gyakran hallani, hogy az internet a világ legdemokratikusabb találmánya, mert hozzájárul a kontinensek, régiók, országok és társadalmi osztályok közötti különbségek eltüntetéséhez – már ami az információkhoz való hozzáférést illeti. Ennek igazolására elég csak rápillantanunk a régió internet-penetrációját ábrázoló adatsorra.
Online térhódítás
Közép-Kelet-Európában a 82%-os penetrációval listavezető – a GDP-rangsorban harmadik – Csehország és a sereghajtó Románia, illetve Bulgária között a különbség mindössze 20%, miközben az utóbbi országok GDP-je fele-harmada Csehországénak. A hozzáférések száma tehát, ha nem is teljesen független az egyes országok gazdasági teljesítőképességétől, de jelentősen kisimítja a különbségeket. Olyannyira, hogy az egyébként a GDP-rangsor legvégén álló Szerbia és Ukrajna sokkal közelebb állnak a régió internet-penetrációs átlagához (67% vs 71%), mint például az Ukrajnánál több mint háromszor nagyobb GDP/fő-t felmutatni képes Románia vagy a több mint kétszeres GDP/fő-vel rendelkező Bulgária (az internet-penetráció mindkettőnél a legalacsonyabb: 62%).
Az internethasználók társadalmi helyzete is országonként eltérő, és gyakran független a népesség nagyságától és a GDP-től. Például a térség internet-penetrációját alig meghaladó Magyarországon a hirdetők egy főre jutó online költése lényegesebben magasabb a régió átlagánál. Meglepő módon Ukrajna szintén az élbolyhoz tartozik, míg a legmagasabb ESOMAR-összetételű online piacával Lettország csak a rangsor utolsó harmadában foglal helyet.
Jelentősek az eltérések a social media elterjedésében is is: Bulgáriában az internetezők mindössze 17%-a használja rendszeresen a közösségi médiát, míg ez a szám Oroszországban 80%. A Facebook és a Youtube első helye megkérdőjelezhetetlen, bár – elsősorban az orosz nyelvterületen – a Vkontakte rendelkezik a legtöbb felhasználóval.
Az online térhódítása a vásárlás-fogyasztás, valamint a média átalakulásában is megjelenik. A 90-es évek végéig a reklámköltés nagy részét lefölöző tévé folyamatosan szorult vissza a térségben, ám messze nem egyenletesen. Romániában még mindig a reklámtorta 59%-át teszi ki, de a legfejlettebb Szlovéniában is 45% ez az arány, míg Magyarországon a több mint 100 magyar nyelvű csatorna ellenére 31%-ra csökkent a tévé szerepe.
A CANnual Report adatai világosan mutatják, hogy Közép-Kelet-Európának nem csak a vasfüggönyeitől sikerült megszabadulni az elmúlt 25 évben, de országai sokat léptek előre társadalmaik fejlesztésében, gazdaságaik megerősítésében, mi több, az új kommunikációs megoldások és technológiák piaci bevezetésében is. A különbségek és a piaci sajátosságok bemutatásával a térség pontosabb megértésében szeretnénk segíteni az itt működő vállalatoknak.
Ha többre is kíváncsi, a CANnual Report kiadványt ide kattintva ingyenesen letöltheti!